Sáfrány,Salamonpecsét,Sütőtök,Szemvidítőfű,Szójabab
~

Sáfrány (Crocus sativus)

az Oroszlán jegyében álló Nap uralja

~

A sáfrányt (Crocus sativus) Egyiptomban és az ókori Görögországban is előszeretettel alkalmazták rendkívüli gyógyító hatása miatt. Forró és száraz tulajdonságokkal ruházta fel az iszlám orvoslás.Nemcsak a nemi vágyat növeli, hanem erősíti a méh izmait, illetve menstruációs zavarok ellen is kiváló. Ópium pótlására is alkalmazták, mert olyan illóolajat tartalmaz, amely pszichoaktív és izgató hatású; sajátságos, hosszú orgazmusérzést kelt. Itt is vigyázni kell azonban, mint a gyógynövények alkalmazásánál mindig, hogy nagy mennyiségben mérgező, magzatelhajtó hatású. A sárga szín egy karotenoidtól, a krocintól származik, emiatt étel-, ruhafestésre is használták.Jellegzetes íze az illóolajoktól és a keserű glükozidtól, a pikrokrocintól származik. A sáfrány igen mérgező, már néhány grammja is halálos lehet. A sárga krocin hamar felszívódik, és sárgaságszerű tüneteket vált ki. Plinius szerint az előzetesen elfogyasztott sáfrány az etanol "ellenmérge". De itt is igaz, a mennyiségtől függ, hogy gyógyszer, avagy halálos méreg.

Salamonpecsét (Poygonatum multiflorum)

a Szaturnusz uralja

~
A hatóanyagot a növény gyökértörzse alkotja. Szívserkentő, vizelethajtó, cukorbaj elleni hatását ismerik. Házi szerként azonban óvatosan használandó, mivel mérgezést okozhat!

Sütőtök

A sütőtök felhasználásban és tápanyag tartalomban különbözik a főzőtöktől. Még a felhasználás ideje is lényegesen különbözik. A főzőtök a nyári meleg hatásától véd meg, a sütőtök pedig a tél hidegétől, illetve a fázástól és következményeitől.
Tápértéke:Hatalmas mennyiségű A vitamint tartalmaz, és minél mélyebb narancssárga, annál nagyobb az A vitamin tartalma. Természetesen a tápérték itt is attól függ, milyen földbe termett a tök. Ha a hagyomány szerint trágyafészek tetejére ültettük, biztosan jobb tápértékű táplálékot kapunk.
Gyógyhatása: A tök állítólag az amerikai indiánoktól ered. Onnan jutott el hozzánk, de csak mint élelem. Náluk alakult ki a gyógyító hatása. Had említsük meg az ősi indián gyógyító hatást, jóllehet valakin segít, ha megpróbálja fehérvérűség gyógyítására használni. Ha megfigyeljük az ásványi tartalmát láthatjuk, hogy a kalcium, foszfor és a magnézium a tökben hasonló mennyiségben fordul elő. A felszívódásnak ez az arány az egyik feltétele. Ha a felszívódás alapos, a három ásvány együtt hatalmas gyógyító erőt fejthet ki.
Gyulladások: A sütőtök a megfázásos betegségekre hatékony. Minden elváltozás amely gyulladással jár gyógyítható a sütőtök levével, illetve a benne levő A vitaminnal. Elsősorban a nyálkahártyák gyulladásaira van gyógyító hatással. A légzőszervi nyálkahártya, köhögés, tüdő és a hörgők azokra ható ingert csillapítja, és gyógyítja az ért károsodásokat. A tüdőgyulladást és egyéb tüdő károsodást is gyógyíthatjuk. Súlyosabb esetben jó ha búzacsira olajjal fogyasztjuk az A vitaminos tök lét.
Petefészek és húgyhólyag gyulladás: A meghűléses betegségekkel járó gyulladásokat szintén sikeresen gyógyítja a sütőtök lé. Hat továbbá a hüvely nyálkahártyájára, ha kúraszerűen fogyasztjuk, megszűnik a folyás is.
Allergia, bőrpanasz: Az ásvány rendkívül jó arányban fordul elő a tökben. A kálium elősegíti a vér tisztítását. Az A vitaminnal ily módon jó hatással vannak a pattanásos bőrre. Az allergia leküzdéséhez szintén szükséges a vér lúgosítása, mert csak ily módon tud érvényesülni a gyógyításában az A vitamin. Allergikus köhögés, tüsszögés, sőt az asztma rohamokat is csökkenthetjük, ha töklét fogyasztunk.
Máj működés serkentése: A máj az a testrészünk melynek nem érezzük panaszait. Az orvostudomány is elég későn tudja megállapítani a bajt, amikor már nehéz segíteni a betegen. Ha azonban valamilyen rendellenességet tapasztalunk, szúrást, vagy tompa nyomást a jobb oldalunkon, a bőrön elváltozást, gyakori meghűlést stb. Nyugodtan gyanakodhatunk a májra. A májnak nagyon sok feladata van, s mi ahelyett hogy segítenénk működését, folyamatosan terheljük. Próbáljunk segíteni önmagunkon, a máj meghálálja a legkisebb figyelmességet is. A vértisztítás mellett fogyasszunk A vitamint kúraszerűen.
Szív és koszorúér: A kalcium fontos a szív és véredény izomzatának felépítéséhez. A magnézium serkenti a kalcium felszívódását. A kálium együtt a kalciummal a szív működését szabályozza. Mindezek az elemek megtalálhatók a tökben olyan mértékben és mennyiségben, amennyire az a testnek megfelel. Láthatjuk, hogy a kálium és a kalcium együtt jótékony hatással vannak a szív működésére és a koszorúérre. Ha a vér túlzottan lúgos, gátolhatja a kalcium felszívódását. Ettől azonban a mi magyar kosztunkon élve nem kell félnünk. Sokkal inkább a túlzott fehérje fogyasztástól, aminek következtében a vér savas lesz, és a kalcium kioldódik a csontokból, valamint nem történik meg az izmok kellő mértékben való ellátása kalciummal.
Prosztata problémák: Nyugati könyvekben azt olvashatjuk, hogy a magyar cigányok nem tudják mi a prosztata rák, mert sok tökmagot fogyasztanak. Ehhez még hadd tegyük hozzá, hogy a szegény ember aki a kukoricájában annyi tököt termelt amennyit csak tudott, hogy a jószágnak legyen, no meg téli reggelire tök tepertőnek vasárnaponként rétesnek és bélesnek, nemcsak a mag fogyott, hanem a tök is, egyik fő eledel volt régen. Az A vitaminban bővelkedő tök így nemhogy a rákot, de a gyulladást sem engedte kifejlődni. S a tökmagban a test számára nélkülözhetetlen zsírtartalom kitűnően társult az A vitaminnal, ami segítette a felszívódását érvényesülését a testben. Más gyulladás sem fejlődhetett ki, mert az immunrendszer épségben őrködött az egészség felett. Talán éppen a télen elfogyasztott tök tette lehetővé, hogy az öregasszonyok az ablak mellett ülve harisnyát kötöttek este a beszűrődött holdfénynél, nem küzdöttek a szürkületi vaksággal.

Szemvidítófű

Terápiás szempontból az egyik legértékesebb gyógynövény, ha a szemben túlerőltetés miatt megváltozott érzékelési folyamat zajlik és ennek következményeként kimerültségi állapot lép fel, melynek fennállásakor készítményei a kötőhártyából kiindulóan felfrissülést eredményeznek. A szemvidítófű tudományos neve a görög mitológiából származik, Euphrosine az egyik gráciaként a szépség, kellem, vidámság megtestesítője. Görög neve ellenére azonban gyógyereje nem volt ismert az ókorban, nem ismerték jótékony hatását az arab orvosok sem. Európában elsőként egy mantuai orvos, Matthaeus Sylvaticus említette meg a szemvidító terápiás hatásait a 14. század elején, majd évszázadokkal később I. Erzsébet idejében, Angliában vált teaként és kesernyés sörként különösen kedveltté. A nagy füveskönyvek ezután már részletesen foglalkoztak a növénnyel, annak értékességét a szignatúra-tanba vetett hit is erősítette, miszerint a bíborszínű és sárga foltok és csíkok, amelyek a szemvidító virágján láthatók, nagyon hasonlítanak a szem különböző elváltozásaihoz (pl. szemvérzéshez), amelyek gyógyítására a növény jól használható .
A szemvidítófű 10-30 cm magas, kecses gyógynövény egyenetlen szélű levélkékkel, virágai párosak, kétajkúak, fehér, sárga és liláskék rajzolatúak. Az Euphrasia sovány talajú réteken él és félélősködőként a fűfélék gyökerein fejlődik, erős kapcsolatot létesít egyrészről élénk színű virágai által a fény-levegő-elemmel, másrészről szívógyökerei által a föld elemmel. Életerejével képes a környezetében levő réti füveket elnyomni, ez magyarázhatja egyik német népi nevét, a szénatolvajt is. Ez a félparazita jelleg, a környezetében élő fűfélék növekedését elnyomó sajátosság különösen jellemző a tátikafélék (Scrophulariaceae) családjába tartozó szemvidítófűre.
Az Euphrasia gyógynövényként általános gyulladás-csökkentő hatással bír, különösen a szemek kötőhártyáján és a bőr felszínén. Az is bizonyítást nyert, hogy allergiás érzékenység esetén, pl. szénanátha vagy ekcémás hajlam előfordulásakor eredményesen alkalmazható szer. Ebben különösen fontos szerepet játszik, a növényben intenzíven megjelenő kovafolyamat. Fontos hatóanyagai közé tartozik az aucubin glikozid, valamint cserzőanyagok, éterikus olaj és aromás, gyantaszerű szubsztancia is.
Maga Hahnemann, a homeopátia atyja is foglalkozott a szemvidítófűvel és arra a meggyőződésre jutott, hogy a növénnyel kötőhártya-gyulladást lehet előidézni. A hasonlósági elv értelmében a potenciált Euphrasia ezért alkalmas arra, hogy a kötőhártya-hurutokat kedvezően befolyásolja, így az antropozófiai orvoslásban felhasználják az olyan kötőhártya-gyulladások kezelésére, melyeknél a szemváladék maró jellegű és helyileg kimaródást okoz. Ilyenkor a kötőhártya szúró, égető fájdalma, belövelltsége és a szemhéjak duzzanata figyelhető meg. Kiváltó ok lehet a kontaktlencse viselése vagy a szem túlerőltetése (tévézés, számítógép használata, olvasás) is.

Szójabab

Nagy zsír- és fehérjetartalmú magja húspótló, olajat is préselnek belőle. Takarmányozásra kiváló. A pillangósvirágúak családja Glycine nemzetségének hatvan faja Afrika, Ázsia trópusain honos lágy szárú növény. Egyes fajai a mérsékelt égöv alatt is megmaradnak. Az ide tartozó szója jelenleg az egyik legfontosabb kultúrfajok egyike. Ázsiai őshazájában igen nagy szerepe van a táplálkozásban. Kínában több évezrede termesztik. Európában csak a 18. századtól ismerik, az USA-ban pedig még ennél is később terjedt el. Amerikában és Európában mintegy 15-20 évvel ezelőtt kezdődött el nagybani termesztése, jelenleg az egyik legfontosabb takarmánynövényünk.
Karószerű főgyőkere 1,5-2 m mélységig is lehatol, de az oldalelágazások és a felszívó hajszálgyökerek zöme a talaj felső részében találhatók. A másodlagos gyökerek gumóiban nitrogénmegkötő baktériumok (Rhizobiumok) találhatók. Gyengén elágazó főhajtásának hossza eléri a 80-100 cm-t. Középzöld levelei szórt állásúak. A levél alakja fajtánként változó, kerek tojásdadtól a keskeny lándzsásig terjedhet. Az egész növény a sűrű barnás szőrzettől borzas-bozontos. Az elsődleges levelek még egyszerűek, a későbbiek viszont már hármasán összetettek. Leveleit éréskor általában lehullatja. A levelek hónaljában foglal helyet a laza fürtvirágzat. Az egyes virágok aprók (3-8 mm hosszúak), alig észrevehetők. Egy-egy virágzaton belül 3-10 pillangós virág található. A csésze kifejezetten két-ajkú. A párta színe fajtánként változó, a fehértől a liláig terjed, sem a bibeszál, sem a csónak nem kunkorodik. A felső állású magház, amelyből a hüvelytermés fejlődik, egy termőlevélből képződik. A hüvely borzas szőrű, belül szivacsos.
Felhasználása: A mag fehérjetartalma elérheti a 40%-ot, zsírtartalma a 20%-ot. Zsírjának és fehérjéjének az összetétele rendkívül hasonlít az állati eredetű zsírokhoz és fehérjékhez, ezért kiváló húspótló. Ázsiában éppen ezért nagy szerepe van az emberi táplálkozásban, lassan Európában, így hazánkban is kezdünk megbarátkozni vele. A magőrleményeket tej- és sajtszerű készítményekké dolgozzák fel, ezenkívül főleg mártások, köretek készítésére alkalmas. Az olajkinyerés után visszamaradó magrészek igen értékes takarmánydúsítók. Az élelmiszeriparban margarin, édességek, hústöltelékek, pástétomok készítésére használják, félig száradó olaját a festék- és gyógyszeripar is hasznosítja.